A nyelv kialakulása alap fokon (3-6 éves kor)

Timeline created by fekete.heni
  • Óvodáskor - Folyamatos minőségi és mennyiségi fejlődés

    Óvodáskor - Folyamatos minőségi és mennyiségi fejlődés
    A gyermekek többsége sokat és szívesen beszél. Szókincsük lényegesen gazdagodik, csökkennek a túláltalánosítások. A kommunikációt az igék használatának túlsúlya jellemzi.
    A távirati beszéd tipikus esetben lényegében eltűnik.
    A toldalékrendszerek csaknem teljesen kiépülnek.
  • A beszéd és az értelmi részfunkciók fejlődése

    A beszéd és az értelmi részfunkciók fejlődése
    A gyermek számára megnő az elérhető és tárolható információk mennyisége. A mondatok szerkezete egyre bonyolultabbá válik. Hároméves kor körül megjelennek beszédében az első összetett mondatok, és gyakoriakká válnak mondatfűzésben az és, hogy, mert kötőszók. A gyermek beszédére már nyelvtanilag helyes, kifejező és mások által jól érthető.
  • Beszédfeldolgozás

    Beszédfeldolgozás
    A gyermek nagymértékben támaszkodik a vizuális információkra: a hozzá beszélő felnőtt szájmozgására, hangképzésére, mimikájára. A beszédmegértésben emellett jelentős szerep jut a logikának, a gyermek értelmező képességének, a beszédfeldolgozási gyakorlatának, az érzelmeknek, valamint a gyermek általános fizikai és pszichés állapotának.(Gósy 2005)
  • Egocentrikus beszéd

    Egocentrikus beszéd
    A gyermekek hosszú monológokat, önmaguknak szóló hangos vagy motyogott kísérő, kommentárokat használnak tevékenykedés közben. Az egocentrikus beszéd különleges átmeneti szakasz a kommunikáció és a gondolkodás között: pszichikailag belső beszéd, míg fiziológiailag külső beszéd, hiszen hallható.(Vigotszkij 2000)
  • Kontextusos beszéd

    Kontextusos beszéd
    Minden információ magából a szövegből adódik. A gyermek olyan elbeszéléseket alkot, melyek a kívülálló hallgató számára is– pusztán a szövegösszefüggésből–megérthetőek.
    A szituatív beszéd természetesen nem tűnik el, hanem a felnőttekhez hasonlóan hol ezt, hol azt használja a gyermek a helyzettől illetve a közös előismeretektől függően. A szituatív és kontextusos beszéd nem jelent minőségi különbséget és közöttük sok átmeneti forma létezik.
  • Kommunikációs stratégiák differenciálódása

    Kommunikációs stratégiák differenciálódása
    A gyermek már sok társalgási fordulatot, társalgást szabályozó tényezőt ismer és ezeket hasonló helyzetekben, egyre biztosabban alkalmazza. Tudja, hogyan kell a hallgató figyelmét felkelteni és fenntartani. Igazodik a partner igényeihez. Ismeri a főbb megszólítási, köszönési, udvariassági szabályokat. Megtanulja a kommunikáció esetleges zavarainak kezelését, vagyis képes a párbeszédek, dialógusok lebonyolítására. (Lengyel, 1996)
  • Kommunikációs funkciók (Jakobson, 1969.)

    Kommunikációs funkciók (Jakobson, 1969.)
    Az óvodás korú gyermek nyelvhasználatára jellemző, hogy a referenciális (közlő, tájékoztató) és konatív (felhívó, felszólító) és emotív (érzelemnyilvánító) funkciók jól érvényesülnek. A fatikus funkciók, melyek kommunikáció létrehozására és fenntartására irányulnak pl. köszönések, még csak szűk körben működnek. A poétikai funkció csak az irodalmi alkotások kapcsán van jelen. A metanyelvi funkció szinte teljesen hiányzik, majd csak az iskolába lépést követően jelenik meg. (Herbszt 2010)
  • Iskoláskor

    Iskoláskor
    Az egocentrikus beszéd óvodáskor végére, kisiskoláskor elejére megszűnik, pontosabban belső beszéddé, gondolkodásbeszéddé alakul át.