-
A forradalom kitörése Bécsben
Bécsben kitör a forradalom (aminek híre 14.-én jut el Pestre), emiatt lemond Clemens Metternich, államkancellár és Londonig nem áll meg. -
Pesten kitör a forradalom
Hűvös időben indulnak el a pestiek. Petőfi több helyen elszavalja a Nemzeti dalt, illetve a tizenkét pontot is sok helyen fölolvassák. A nép fölvonul a Helytartótanács elé, akik aláírják minden követelésüket. Majd kiszabadítják Táncsics Mihályt (akinek amúgy nem volt olyan rossz dolga a börtönben. Dolguk végeztével este megtekintik a Nemzeti színházban a Bánk bánt. Mindeközben fölirattal indul az országgyűlési küldöttség Bécsbe. -
V. Ferdinánd kinevezi az Első Felelős Magyar Minisztériumot
A kormány vezetője Batthyány Lajos lesz. Ezenkívül miniszterek még: Szemere Bertalan (belügy), Esterházy Pál (király személye körüli miniszter), Klauzál Gábor (földművelés- és iparügy), Kossuth Lajos (pénzügy), Széchenyi István (közlekedés- és közmunkaügy), Eötvös József (vallás és közoktatás), Deák Ferenc (igazságügy) illetve Mészáros Lázár (hadügy). -
V. Ferdinánd berekszti az utolsó rendi gyűlést és szentesíti a törvényeket
Áprilisi törvények (lerakja a polgári átalakulás alapjait):
-Eltörlik a feudális és rendi jellegű kiváltságokat.
-alkotmányos királyság (perszonálunió)
-Magyarország és Erdély egyesülését kimondja. (unió)
-Jobbágyfölszabadítás.
-Rendi gyűlés helyett népképviseleti országgyűlés (Pesten). -
200 000 újonc és 42 000 000 Ft
Ezt szavazza meg a képviselőház, Kossuth nagy beszédén fölbuzdulva. -
Kormány kérvényezi az önálló magyar pénz- és hadügyminisztérium megszüntetését
A Pragmatica Sanctióra hivatkoznak. Ezt azért teszik mert önálló pénz- és hadügy nélkül az ország kiszolgáltatott lenne. -
Jellasics átlépi a Drávát ill. Batthyány veszi át a minisztériumok vezetését (a hadügyön kívül)
Joszip Jellasics horvát bán mintegy 30 000/35 000 fős serege átlépi a Drávát és elindul leverni a forradalmat. -
A király érvénytelenítetti Batthyány miniszterelnöki megbízatását
Helyette Lamberg Ferencet nevezi ki teljhatalmú katonai biztossá (hadsereg főparancsnokává). Három nappal később azonban amikor megérkezik Pestre Lamberg a dühös pesti nép felkoncolja. -
Pákozdi győzelem
Jellasics vereséget szenved a Móga János által vezetett honvédseregtől, és a háromnapos fegyverszünet alatt kereket old, és Bécsbe menekül. -
Móga János üldözőbe veszi Jellasicsot
A szerencsétlenül járt Lamberg helyére V. Ferdinánd Jellasicsot nevezi ki a magyarországi hadierő főparancsnokává illetve Magyarországon hadi törványeket léptet életbe és föloszlatottnak nyilványítja a magyar országgyűlést. -
2. bécsi felkelés
Bécsben ismét felkelés tör ki, fölakasztják Latour hadügyminisztert V. Ferdinánd (udvartartásával együtt) pedig elhúz a Morvaországi Olmützbe. -
Windischgrätz kinevezése
Windichgrätzet nevezik ki a császári hadsereg parancsnokává, ezzel a címmel együtt teljhatalmat kap a bécsi és magyar forradalom leverésére. -
Görgei és Percel csapatai egyesülnek
Pestnél egyesül a két sereg (már ami még maradt belőlük). Közben nekilátnak Pest kiürítésének: az országgyűlés és az Országos Honvédelmi Bizottmány Debrecenbe költözik, és elküldenek egy csapatot Windischgrätzhez a békéről tárgyalni. -
Guyon Richárd kiszabadítja Görgei hadtestést
Guyon áttör a Branyiszkói-hágón ezzel végre valahára képes lsz Görgei csapata főhadtesttel való egyesülésre (miután remekül bezárták magukat Felvidéken). -
Kápolnai vereség
Dembinski simán kikap Windischgrätz előőrsétől (!) és kénytelen visszavonulni a Tisza mögé. -
Elkészül a tavaszi hadjárat terve
Csapó kettő. Dembinski csúnya veresége után immáron Klapka Györgyöt kérik föl a tavaszi hadjárat tervének elkészítésére és ő nem vall kudarcot (mint ahogy az később majd látszik)- -
Hatvan (Gáspár András és Demjanich János)
-
Tápióbicske (Damjanics és Klapka)
-
Isaszeg (főerők)
-
Vác
-
Leváltják Windischgrätzet
Helyére Wellden kerül mint császári főparancsnok. -
Trónfosztás
A képviselőházi gyűlésen kimondják a Habsburg-Lotharingiai ház trónfosztását. (a Rákóczi szabadságharc után másodjára) -
Nagysalló (Görgei)
-
Komárom
-
Pest
A magyar honvédcsapatok bevonulnak Pestre -
Kossuth kinevezi mint kormányzó Szemere Bertalant a miniszteri tanács elnökévé, Ferenc József pedig segítséget kér
Ferenc József levélben fordul I. Miklós cárhoz katonai segítség reményében, aki május 9. bejelenti, hogy hajlandó segíteni 200 000 katonával. (Abban reménykedik, hogy így Ferenc József a lekötelezettje lesz, mert meg szeretné kaparintani a balkánt). -
Period: to
Buda ostroma
Az ostrom azért húzodik el ennyire, mert a magyarok nem tartottak maguknál ostromágyút és messzebbről kellett hozatni. A várat Hentzi védi aki később azzal a húzásával válik unszimpatikussá, hogy löveti a pesti palotákat. -
Újabb császári főparancsnok csere
Ezúttal Weldent penderítik ki, és helyére Julius von Haynau érkezik, aki arról a ,,barátságos" tettéről ismert, hogy egyszer kegyetlenül (sok) vérbe folytott egy fölkelést (bresciai hiéna). -
Megérkezik az orosz sereg
Paszkievics herceg 200 000 fős hadserege átkel a Duklai-hágón és megérkezik Magyarországra, ezzel az osztrákok haderejének lélekszámát megemlik impozáns 370 000-re ami mintegy kétszeres (innen szép nyerni) túlerőt jelent a magyar 152 000-rel szemben. -
Nemzetiségi törvény
A képviselőhéz elfogadja a nemzetiségi törvényt, amely szabad nyelvhasználatot biztosít minden területen, hogy javítsanak a nemzetiségiekkel ápolt viszonyon, de már rég késő (eső után köpönyeg). -
Segesvári ütközet
Bem erdélyi serege vereséget szenved. Ebben a csatában tűnik el (és valószínüleg hal meg) Petőfi. -
Temesvár
Szintén kikapunk ezúttal Haynautól, Kossuth nemsokkal ezután lemond és menekül. -
Fegyverletétel Világosnál
Az akkorra teljhatalommal fölruházott Görgei 32 000 katonájával egyetemben leteszi a fegyvert Rüdiger orosz tábornok elé (nem osztrák!). Kossuth további harcokra szólít föl valami kényelmes és Magyarországtól távoli helytől szeptemberben (miért???), de a kisebb csapatok is sorra teszik le a fegyvert. Komárom, Klapka vezetésével tartja magát a legtovább, de miután szabad elvonulást harcol ki, föladja a harcokat. -
Kivégzések
Aradon kivégeznek 12 tábornokot és egy ezredest (a tizenhárom aradi vértanút). Vagy agyonlövik őket vagy fölakasztják. Ugyanezen a napon Batthyányt fejen lövik Pesten.
