-
Születése
Kölcsey Ferenc a Közép-Szolnok megyei Sződemeteren (csatolt kép: a szülőháza) született, középbirtokos családban. Gyerekkorában sok szenvedésen ment keresztül. Sokat betegeskedést, szüleit és egy testvérét is nagyon hamar veszítette el. -
Apja halála
Ezen a napon halt meg édesapja (Kölcsey Péter). Miután apját elveszítette, édesanyja elküldte Kölcsey Ferencet a Debreceni Református Gimnáziumba. -
Debreceni Református Kollégium
1796-tól 1809-ig tanult a Debreceni Református Kollégiumban. A iskola sose állt közel a szívéhez. Nem tetszett neki az iskola rideg szellmisége. Tanult tantárgyai közé tartozott például a poetika, joggyakorlat, szabatos és tetszetős írás, latin nyelv és a görög nyelv is. Egész ottléte alatt az iskola legjobb tanulói közé tartozott. Jogi végzettséget szerzet. Iskolai évei utolsó szakaszában kezdett levelezésbe Kazinczy Ferenccel. Ez idő alatt írta A Pávatollhoz című versét. -
Joggyakorlata Pesten
A joggyakorlatot Szilassy József (kép) helytartósági tanácsosnál végezte, de ügyvédi vizsgát már nem tett. Ekkor találkozott először személyesen Berzsenyi Dániellel. -
Jogi tanszék
A Debreceni Református Kollégium 1812-ben felajánlotta Kölcseynek a jogi tanszéket, de a felkérést nem fogadta el. -
Kazinczy pártja
Kölcsey ekkor már egyértelműen és nyilvánosan Kazinczy (kép) mellett foglalt állást. Ezért se fogadhatta el a kollégium ajánlását, hisz a debreceni népiesebb ízlés és Kazinczy által képviselt irodalmi irány között hatalmas különbség volt. -
Álmodról írt levele Kazinczyhoz
„...Olyan útra tetettem, melyen én munkálni s használni nem tudok, nem tudhatok. Az én belsőm tűzzel teljes, de külsőm, ezen nyomorult alkotmányú test, mindenre alkalmatlan. Szerfelett puha vagyok, s ezen rövid látású szem, ezen többnyire zúgó fej azt teszik, hogy félve lépjek minden társaságba, hol nagyon ismeretes emberekre nem találhatok.”
Ebben a levélben látszik, hogy Kölcsey nem érezte jól magát Álmodon és nagyon Pesten szeretett volna élni. Ekkor írta a Bor-Király című versét. -
Felelet a Mondolatra
Kölcsey Ferenc és Szemere Pál írták ezt a gúnyiratot, válasznak a Mondolatra, amit Somogyi Gedeon írt a nyelvújítás ellen. Ez a mű tette igazán ismertté nevét az irdoalmi életben. -
Kölcsey Berzsenyiről
Ekkor adta ki Berzsenyi Dániel Versei címmel bírálatát Berzsenyi (kép) költészetéről a Tudományos Gyűjetményben. Rendkívűl harsány és kritkus volt a költővel szemben, amit Berzsenyi rossz néven is vett. -
Új költői stílusa: a romantika
1820 előtt Kölcsey rendkívűl nagy magányban és szomorúságban élt. Ez idő alatt a nemzeti hagyományok feltétlen tisztelőjévé vált és érzelmeinek középpontja a haza fontossága lett. Ekkor írta a Rákos (kép) című nemzetébresztő költeményét és a Dobozi című balladáját. -
Himnusz
A habsburgok önkényuralmi politikája ekkora a tetőpontra ért. Ebben a politikai helyzetben szüksége volt Magyarországnak arra, hogy azon erők, akik tudtak segíteni az ország helyzetén, hangot adjanak törekvésüknek. Ekkor írta meg Kölcsey Ferenc a Himnuszt. Romantikus stílusban íródott és egy egész nemzet nevében szólt Istenhez. -
Élet és Literatúra
Szemere Pállal alapították meg az Élet és Literatúra című folyóiratot. Régi vágyuk volt, hogy egyszer közösen indítsanak el egy ilyen folyóiratot. Első száma 1826 októberében, második száma pedig 1827 márciusában jelet meg. -
Szerepe a közéletben
1829-től komolyabb szerepe lett a közéletben. Először Szatmár megye aljegyzője, majd 1832-ben főjegyzője lett. Ekkor írta (1830. július) a Zrínyi dalát. -
Tudós Társaság
Megalakúlt a Tudós Társaság. Elnöke Teleki József, alelnöke Széchenyi István lett és a Társaság 23 rendes tagja között ott volt Kölcsey Ferenc is. -
1832-36-os országgyűlés
Az országgyűlésen (kép) a vármegye követeként, a liberális ellenzék vezérszónokaként vett részt. 1835-ben azért mondott le, mert a megye követutasítása 1834 végétől egyre inkább ellenkezett haladó politikai elveivel. A politikából viszont sose vonult vissza, Szatmár megyében megtartotta főjegyzői tisztségét. -
Parainésis
A mű klasszikus emléke a magyar „hagyaték-irodalomnak”. Kölcsey unokaöccse számára írta a szellemi-erkölcsi testamentumot. Ebben a műben fogalmazza meg legtisztábban azokat a szellemi és erkölcsi értékeket, melyek egész életét, tevékenységét meghatározták.
részlet: https://www.youtube.com/watch?v=NcpW9_wYLEo -
Kisfaludy Társaság
A Társaság Kisfaludy Károly emlékére jött létre. Célja az volt, hogy Kisfaludy munkáit kiadhassák és a pénzből emlékművet állíthassanak neki. -
Halála
Kölcsey Ferenc egy nyári zápor során megfázott és 1838. augusztus 24-én elhunyt. (kép: Kölcsey Ferenc sírja, szatmárcsekei temető)