Nagy matematikusok

By Morogma
  • 355

    Alexandriai Hüpatia

    Alexandriai Hüpatia
    Őt tartják az első matematikusnőnek. Természetesen, ahogy kora többi tudósa, ő sem csak egy tudományterülettel foglalkozott, csillagász és filozófus is volt egyben. Egyes korabeli források szerint ő készítette az első csillagórát (asztrolábium), amelyet csillagászati előadásain is használt más, hallgatóságát lenyűgöző eszközökkel együtt. A természettudományos ismeretszerzésben a kísérleti bizonyítást fontosabbnak tartotta az elméleti fejtegetéseknél.
  • Period: 500 to

    Nagy matematikusok születési dátumai Kr.e. 500-tól

  • 570

    Pithagorasz

    Pithagorasz
    Mitosszá vált, legendák születtek életéről, mégis szinte alig ismerjük őt. Talán a matematika egyik legismertebb tétele a róla elnevezett tétel, amely a derékszögű háromszögekre vonatkozik. Sokak szerint a tétel nem is tőle származik, keletkezése korábbra datálható. Neki, illetve az általa alapított iskolának köszönhetőek az irracionális számok, az első számelméleti tételek és bizonyítások, valamint a szabályos testekről szerzett első ismeretek.
  • Jan 1, 1501

    Girolamo Cardano

    Girolamo Cardano
    Az algebra volt a legfontosabb tudományterület a pilhisztor Cardanó számára, hiszen a harmad- és negyedfokú egyenletek megoldhatóságával foglalkozott. A róla elnevezett képletet nem ő fedezte fel, hanem ő közölte először Tartaglia eredményét. Fontos felfedezései voltak a hidrodinamikában, a mechanikában, a valószínűségszámításban, a geológiában is, annak ellenére, hogy leginkább orvosként dolgozott. Róla nevezték el például a kardán-tengelyt is, amely napjainkban széles körben használt a jármű
  • Gottfried Wilhelm Leibniz

    Gottfried Wilhelm Leibniz
    Gottfried Wilhelm Leibniz Németországban kifejlesztette a differenciál- és az integrálszámítást melyben ma is az ő jelölésmódját használjuk. A tudomány és a matematika fejlesztése nemzetközi törekvés lett és a felhalmozott ismeretanyag hamarosan világszerte elterjedt.
  • Leonard Euler

    Leonard Euler
    Minden idők egyik legtermékenyebb matematikai szakírója volt, közel 900 könyvet írt.
    1771-ben megvakult, munkáinak felét így vakon írta, hozta létre. Sokoldalú tudós, elsősorban matematikus, de fizikusként is kiváló volt. Fontosnak tartotta a tudományos módszerek népszerüsítését is, rőla elnevezett: Euler-kör.
  • Carl Friedrich Gauss

    Carl Friedrich Gauss
    Német matematikus és természettudós. Szokás őt a matematika fejedelmének is nevezni, hiszen nagy hatást gyakorolt a matematika és a természettudományok fejlődésére.
    A nemeuklideszi geometria jelentős szemléletváltást eredményezett a geometriában, sőt ezen keresztül jutott el végül Einstein a relativitáselmélethez.
    Egy geodéziai vizsgálat eredményeként kidolgozta a Gauss-eloszlást (normális eloszlásként is ismeretes) a mérési hibák leírására.
  • Bolyai János

    Bolyai János
    A magyar tudomány egyik legnagyobb alakja, az egyik leghíresebb magyar matematikus, a „geometria Kopernikusza”. 1820 és 1823 között dolgozta ki és írta meg korszakalkotó felfedezését: a nemeuklideszi geometriát, amelyet abszolút, illetve hiperbolikus geometriának neveztek neves kortársai. Ő maga így fogalmazta meg felfedezését, melyet apjának írt egy levelében: „semmiből egy új, más világot teremtettem”.
  • Georg Cantor

    Georg Cantor
    Német matematikus, akit a halmazelmélet atyjaként is tisztelhetünk.
    Eredményei olyannyira előremutatóak voltak, hogy bőven meghaladta korát, ami viszont sok konfliktushoz vezetett.
    Ez azt eredményezte, hogy megjelentek rajta a depresszió tünetei.
    Későbbi munkáit az ellentmondások kiküszöbölése jellemezte.
  • Erdős Pál

    Erdős Pál
    https://hu.wikipedia.org/wiki/Erd%C5%91s_P%C3%A1lErdős Pál a mateamtika utazó nagykövete volt. Nem volt vagyona, szállodai szobákban lakott, és mindene elfért két bőröndben. Számelmélettel és kombinatorikával, halmazelmélettel, analízissel és valószínűségszámítással foglalkozott, de a matematika szinte minden ágában maradandót alkotott. Zsenialitása nem csak bizonyításaiban mutatkozott meg, nagy problémafelvető is volt, fiatal matematikusoknak komoly pénzdíjjal járó feladványokat tűzött ki, ezzel is ösztönözve a megoldásokat.
  • John Horton Conway

    John Horton Conway
    Ő volt az a matematikus, aki az életjátékot kitalálta. Nem a hagyományos értelemben vett játék, hiszen a játék egyes lépéseinek eredményét a számítógép számolja ki. Matematikai szempontból a sejtautomaták közé sorolható az életjáték. Conway konstruálta meg a szürreális számokat is.
  • Grigorij Jakovlevics Perelman

    Grigorij Jakovlevics Perelman
    orosz matematikus, aki jelentős eredményei elismeréseként 2006-ban elnyerte a Fields érmet. Állítólag azt mondta a díj kapcsán: "Ha a bizonyítás helyes, akkor más elismerésre nincs szükség". A díjat azonban nem vette át, és amikor 2010-ben a Poincare-sajtés megoldásáért ismét neki ítélték az egymillió dolláros díjat, Perelman ismét visszautasította azt.
    2010-ben a Millenium-díjat is felajánlották számára, de ezt is elutasította.
  • Terry Tayo

    Terry Tayo
    Terrence Tao egyike a világ vezető matematikusainak. Az USA-ban élő és dolgozó ausztrál állampolgárságú kínai származású matematikus nyerte el 2006-ban a Fields érmet, ami a matematikában a Nobel-díjnak fele meg. Kedvelt kutatási területe a prímszámok vizsgálata: 2004-ben Ben Greennel közösen bebizonyította a számelmélet egy régi, nevezetes sejtését: a prímszámok sorozatában van tetszőlegesen hosszú számtani sorozat.
    Ezt nevezik Green–Tao-tételnek.