-
1000 BCE
Politeia, a polisz dolgai
Már az ókori görögök életében nagy szerepet játszott a a politikai közösség dolgainak megbeszélése, így egy 2000 éve fejlődő tudományterületről beszélhetünk. -
1500
Egyház monopóliuma megdől a tudás felett
Ez azért fontos, mert megalapozta a ma ismert tudományszerkezetet. -
18. század eleje, a változás
A tudománytörténeti változás jelei: teológia és filozófia szétválása, klasszikus fakultások megjelenése, valamint a bölcsészettudományok leválása a természettudományokról. -
Nemzetközi, mint mesterséges szó
Jeremy Bentham megalkotja a nemzetközi szót valamikor 1748 és 1832 között, mert kialakultak a nemzetállamok a 17. században és az ő kapcsolatrendszerük a 20. századig lefedte a nemzetek közötti kapcsolatokat -
Francia forradalom
2 gondolat származik innen, ami a tudományszerkezet megerősödését segítette elő: 1) a politikai változás természetes dolog 2) népszuverenitás elve. -
A történelemtudomány
- század előtt csak a történelemtudománynak volt akadémiai joga, mégis, Leopold von Ranke megalapította a dokumentumok alapján való vizsgálat módszerét a 19. században, tehát itt is változások mentek végbe (ő született 1795-ben).
-
Intézményesedés?
A bölcsészettudományok és a természettudományok intézményesedése a 19. századra megtörtént, de a társadalomtudományok, mivel a kettő között állt, még nem rendelkezett intézményrendszerrel. -
Társadalomkutatás igénye megjelenik
A 19.században jelent meg, 3 oldalról vizsgálták a társadalmakat: gazdasági, politikai és társadalmi, viszont ez csak 5 országot fedett le akkoriban: Oroszország, Franciaország, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság. A többi országot hozzájuk viszonyították, így eurocentrikus világkép alakult ki. A két terület, ami a többi országot vizsgálta: orientalisztika és kulturális antropológia. -
A nemzetközi politikai viszonyok első születése
Ekkor született meg az igény, hogy kialakuljon a tudományterület: arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért lesznek háborúk. Pontos születése az Aberystwyth-ben létrejött első egyetemi tanszékhez köthető. Az itteni Woodrow Wilson Chair a mai napig létezik. -
Az első vita
Az első vita az utópikus liberalizmus és a realizmus között zajlott és arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért van háború. A vita az 1920-as évektől az 1930-as évekig zajlott. -
Nemzetközi szervezetek szereplővé válása
Ezek az államok fölötti szereplők a 20-as, 30-as évektől váltak a nemzetközi politikai viszonyok szereplőivé a multilaterális diplomácia megjelenése által. -
Tudományterületek proliferációja
A második világháború megváltoztatta az igényt, hogy az emberek mit szeretnének tudni a világról. A dekolonizáció miatt új tudományterületek születtek, amik már az új államok igényei szerint vizsgálnák saját történetüket. Tehát a lineáris rendszer, aminek a csúcsán a nyugati világ van, felborult. -
A nemzetközi politikai viszonyok második születése
Az időpont Hans Morgenthau könyvének megjelenését jelöli. A második születés a második világháború után történt, mert ekkor egy hatalmas váltás megy végbe a tudományterületen belül: az új alapkérdés már a motiváció megértésére irányul. -
Második vita
A második vita a tradicionális megközelítés a behaviourizmus között zajlott. Ez egy módszertani jellegű vita volt, melynek fő kérdése, hogy hogyan, milyen módszertani eszközökkel kell megközelíteni a vizsgálódás tárgyát. Az 1950-es évektől 1960-ig tartott. -
Társadalmi szereplők robbanásszerű terjedése
A társadalmi szereplők, egyrészről a gazdasági szereplők, pl. a transz-és multinacionális vállalatok, másrészről a civil társadalom, vagyis az NGO-k is a nemzetközi politikai viszonyok szereplőivé válnak. Azért ekkor, mert az aktoroknak jelentős hatással kell bírniuk a nemzetközi politikai viszonyokra ahhoz, hogy aktornak nevezhessük őket. -
Az anarchia
Kenneth Waltz a 70-es években fogalmazta meg a hierarchia és az anarchia rendezőelveit a nagy töréssel szemben. Ezen felfogás szerint a nemzetközi politikában mindig az anarchia világában vagyunk, hiszen itt nincsen egy erőszakmonopólium, ami kikényszeríthetné minden államtól a cselekvést. -
Harmadik vita
A harmadik vita az 1980-as években a pozitivista és posztpozitivista tudományosságról szólt. A természettudományos módszereken túl megjelentek a kritikai elméletek és a kvalitatív kutatási módszerek is. -
Az egyén szereplővé válása
A 90-es évektől az egyén saját alanyi jogán is a nemzetközi politika szereplőjévé kezd válni, bár ez egy nagyon fiatal és lassú tendencia, mégis létező. A pókhálómodell kialakulása is innen válik véglegessé. -
Negyedik vita
A konstruktivizmus és a reflexív nézőpontok vitája. Az első a társadalomtörténetbe ágyazottan, míg a másik az egyén, a humánum középpontba állításával kereste a nemzetközi politika kérdéseire a válaszokat. -
Ötödik vita
Az ötödik vita arra keresi a választ, hogy a nemzetközi kapcsolatok jellege vajon lineáris vagy nem lineáris-e. 2001-től jelenlévő vita a nemzetközi politikai viszonyok történetében.
