-
Period: 1325 to 1553
Magyar aranyforint
Elsőnek Károly Róbert vezette be. Ehhez az 1325-től firenzei mintára vetetett magyar aranyforintot(körmöci dukátot) használta fel. A Károly Róbert-féle aranyokra Szent János képe volt vésve, Karolus rex körirattal. Keresett pénznek számított, amit annak is köszönhetett, hogy minőségét monetáris zavarok esetén se rontották le. Hamisítás miatti panaszok hatására 1358-ban I. Lajos megváltoztatta az érmeképet Szent László képére. Később magyar aranyakra a király arcképe került. -
Period: to
Ezüstalapú forint
Az ezüstalapú forint egy történelmi ezüstalapú pénzegység volt. 1750-től 1892-ig, az aranyalapú valuta bevezetéséig volt a Habsburg Birodalom, majd az Osztrák–Magyar Monarchia elsődleges törvényes fizetőeszköze. Két fő típusa 1750-1857 között az úgynevezett konvenciós forint, azután pedig az osztrák-értékű forint. Az előbbi 60 krajcárt ért, az utóbbi 100 krajcárral volt egyenértékű. -
A Kossuth-bankó
Kossuth Lajos pénzügyminiszter azzal próbálta stabilizálni az ország pénzügyi helyzetét, hogy az udvar tiltakozása ellenére önálló magyar bankjegyet bocsátott ki forint néven. A szabadságharc kitörése után az ország magyar ellenőrzés alatti területein ez a papírpénz volt forgalomban. A magyar forint a nép körében a Kossuth-bankó elnevezést kapta. -
Period: to
bankjegyek
1, 2, 5, 10 és 100 forintos címletű bankjegyek kerültek forgalomba. -
Emigrációs magyar forint
A szabadságharc leverése után Kossuth az Amerikai Egyesült Államokban, Philadelphiában 1, 2 és 5 forintos pénzjegyeket, úgynevezett emigrációs forintot nyomatott. Ezek után Londonban próbált meg kiadni 1, 2 és 5 forintos pénzjegyeket, ezek nagy részét azonban elégették, és kiadásra már nem kerültek. Ezek ma a legritkább Kossuth-bankók. -
Osztrák étrtékű forint
A Habsburg Birodalomban bevezették a 45 forintos osztrák értéknek nevezett új ezüstalapú valutát, az osztrák értékű forintot. Ezt a bécsi pénzverési egyezmény keretében a német államokkal közös pénzlábra helyezték. -
Az osztrák-magyar forint
A kiegyezés után az Osztrák–Magyar Monarchia pénznemeként bevezették az osztrák-magyar forintot. Ez először fémpénzként jelent meg, Magyarországon 1867-től kezdve az osztrák forint magyar nyelvű felirattal ellátott nemzeti változatát verték. Ezt követte a közös papírpénz bevezetése. -
Period: to
Osztrák-magyar forint
-
Az Osztrák-Magyar Bank
Megalakult az Osztrák-Magyar Bank, majd 1880-ban megjelent az 1, 5 és 50 forint címletű új osztrák-magyar forintos bankjegy. Ez kétnyelvű volt: az egyik oldalán német, a másik oldalán magyar szöveggel. A bankjegyeket a közvetlenül a kormány által kibocsátott hasonló formájú 10, 100 és 1000 forint címletű államjegyekkel egészítették ki. -
A mai magyar forint története
A II. világháború után, 1946. augusztus 1-jén vezették be az 1945-1946 évi hiperinflációt követően a pengő helyett ismét a forintot. Ez a forint még arany alapú pénz volt a kibocsátáskor. 1 Ft = 0,0757575 gramm arannyal. 1 kg arany = 13 210 Ft-tal. A forint váltópénze a fillér, de a fillérérméket 1999-ben kivonták a forgalomból. 2008-ban az egy- és kétforintos érméket is kivonták a forgalomból. -
A mostani forint
- február 26. óta a forint szabadon lebeg.
