-
Period: 1490 to 1516
II. Ulászló
II. Ulászló vállalta, hogy saját költségére megvédi az országot. A rendekkel együtt kormányzott.
II. Ulászlót a kortásak Dobzse Lászlónak nevezték ( a lengyel "dobzse " kifejezés annyit jelent: jól van). -
1491
Pozsonyi béke
II. Ulászlónak uralma bíztosítása érdekében a Habsburgokkal is meg kellett egyeznie. A békében elismerte Habsburg Miksa és a Habsburg-dinasztia trónigényét, ha nem születik fia, és átadta Miksának Mátyás ausztriai hódításait. -
1505
Rákosi végzés
Kimondták, hogy csak magyar születésű királyt választanak az ország élére. A végzés Szapolyai János helyzetét erősítette.
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=12945 -
Jul 1, 1506
II.Lajos
Megszületett II.Ulászló trönörököse. -
1514
Hármaskönyv (Tripartitum)
Werbőczy István mintegy tízévi munkával joggyűjteményt állított össze: A Hármaskönyv összefoglalta a szokásjogot és kora rendi felfogást.
https://birosag.hu/werboczy-osztondij-program/werboczy-istvan-nevado/harmaskonyv -
Apr 9, 1514
Keresztes hadjárat és a Dózsa-féle parasztfelkelés
A jobbágyságot a nemesség lépései felháborították. Ebben a helyzetben hirdette meg a pápa felhatalmazásával a török elleni keresztes hadjáratot Bakócz Tamás esztergomi érsek. A Bakócz Tamás esztergomi érsek által a törökök ellen összehívott paraszti keresztes sereg a hadjárat leállítása miatt a saját nemessége ellen fordult. A felkelés vezére Dózsa György székely katona volt. A magyar parasztháború vagy Dózsa György-féle parasztháború egy mindössze néhány hónapig tartó megmozdulás volt. -
Jul 22, 1515
Házassági szerződés
Ulászló és a bárók Szapolyaival és a köznemességgel szemben a Habsburgokhoz közeledtek. Házzassági szerődéseket kötöttek, amelyek lezárták a Habsburgok és a Jagellók közötti vetélkedést a térségben.
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8123 -
Period: 1516 to 1526
II. Lajos
Tízéves gyermekként örökölte meg a koronát. Uralkodása idején a királyi hatalom tovább veszített sulyából. Szapolyai János befolyása nőtt, állandósult a belpolitikai zűrzavar, amely a külpoltikát is kiszámíthatatlanná tette. -
1517
Lutheri reformáció
Luther Márton Ágoston rendi szerzetes, 1517.október 31-én (reformáció napja) Wittenbergben tette közzé 95 pontból álló tanait, amely az egyház megújítását tartalmazta, ezzel elindítva a reformációs mozgalmat. A reformáció hamar megjelent Magyarországon elsősorban a szász városokban és néhány bárói udvarban. Később a Felvidék lakossága csatlakozott a lutheri tanokhoz.
http://www.arkadiafolyoirat.hu/index.php/3-a-barokk-es-a-reformacio-kora/72-a-reformacio -
Period: 1520 to 1566
I. Szulejmán
-
Aug 29, 1521
Nándorfehérvár ostroma
Szulejmán hadai elfoglalták Szabácsot, majd Nándorfehérvárt vették ostrom alá. Oláh Balázs két hónapos hősi ellenállást követően feladta a várat. Magyarország kulcsa, a dunai út nyitva állt a török előtt.
török-magyar csata
Török vezér: Szulejmán
Várvédő: Oláh Balázs
Győzőtt: török had
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1521_majus_18_i_szulejman_megindul_seregevel_magyarorszag_ellen/ -
1523
Kálvini reformáció
A magyarság jelentős része a kálvini reformációhoz csatlakozott. A kálvni egyház felfogása közel állt a magyar rendi gondolkodáshoz. Hazánkban Debrecenben alakult ki jelentős református központ. -
Aug 29, 1526
Mohácsi csata
Katasztrofális vereséget szenvedett 1526. augusztus 29-én a Tomori Pál és Szapolyai György vezette magyar had I. Szulejmán oszmán szultán seregeitől. Mivel a csata után II. Lajos király is életét vesztette, a kudarc következtében összeomlott a középkori magyar állam.
török-magyar csata
Török vezér: I. Szulejmán
Védő: Tomori Pál és Szapolyai György
Nyer: török had
http://crowland.uw.hu/images/csata/mohacs.html -
Sep 8, 1526
Buda kifosztása
A lassan mozgó török had több mint tíz nap alatt ért Budára. A budai vár üresen, védtelenül állt a hódítók előtt. A törökök a várat kirabolták, a várost felégették, majd visszafordultak dél felé.
http://crowland.uw.hu/images/csata/mohacs.html -
Nov 11, 1526
Szapolyai János, erdélyi vajda megkoronázása
A rákosi végzés értelmében mint nemzeti király, I. János (1526-1540) néven megkoronázták Székesfehérváron.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1526_november_11_szapolyai_janos_koronazasa/ -
Dec 17, 1526
I. Habsburg Ferdinánd
A főnemesi párt Pozsonyban I. Ferdinándot választotta királlyá.
https://doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=382 -
Dec 17, 1526
Ferdinánd megkoronázása
Ferdinánd a bátyától, V. Károlytól kapott segélyen Szapolyait Lengyelországba szorította, majd Székesfehérváron I. Ferdinándot is megkoronázzák. -
Feb 28, 1528
Szapolyai és Szulejmán szövetsége
Szapolyai és Szülejmán 1528. február 28-án megkötött szövetsége azt jelentette, a magyar uralkodó a szultán vazallusává vált. Noha a szerződéslevél sajnos nem maradt az utókorra, tudjuk, Hieronim Łaski ügyes tárgyalási taktikával elérte, hogy János király adófizetés nélkül kapja meg a szultán támogatását. -
1529
Hadjárat Ferdinánd ellen
Szulejmán szultán hadjáratot índitott Ferdinánd ellen. Magyarországra érve a mohácsi síkon hűbéresévé fogadta Szapolyai Jánost, s átadta neki az elfogalt budai várat. -
May 10, 1529
Kísérlet Bécs bevételére
I. Szulejmán oszmán szultán 1529. május 10-én indította meg második magyarországi hadjáratát, melynek célja a német-római császári székhely, Bécs elfoglalása volt. Bár a török seregek meglehetősen lassan vonultak fel az ostromhoz, Szulejmán végül esélyt kapott a császárváros megvívására, ám kísérlete kudarcba fulladt.
török-Habsburg csata
Török vezér: Szulejmán
Védő: I. Ferdinánd
Győzőtt: I. Ferdinánd -
Aug 5, 1532
Kőszeg ostroma
I. Szulejmán oszmán szultán hatalmas hadserege 1532. augusztus 5-én kezdte meg a kicsiny Kőszeg várának ostromát, melyet Jurisich Miklós kapitány majdnem százszoros túlerővel szemben 25 napon át hősiesen védelmezett, de végül Kőszeg török kézre került.
török-magyar csata
Török vezér: I. Szulejmán szultán
Várvédő: Jurisich Miklós magyar várkapitány
Győzőtt: török had
http://www.koszeginfo.com/magazin/2016-08-05/erdekessegek-az-1532-es-torok-csatarol-koszegrol-valamint-az-tizedik-ostromnapokrol -
1533
Hatalmi egyensúly
Kőszeg után kezdett nyilvánvalóvá válni, hogy az Oszmán és a Habsburg Birodalom nem bír egymással, egyik sem képes kiszorítani a másikat Magyarországról. Mivel nem mondtak le pozícióikról, a harc állandósulni látszott addig, amíg ez a hatalmi egyensúly ki nem billen az egyik fél javára. A két nagyhatalom szerződésben is rögzítette a beflyási övezeteit. -
Feb 24, 1538
Váradi béke
I. Ferdinánd és János király békét kötött, melyben elismerték egymás királyságát.
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=8329 -
1540
János Zsigmond (1540-1571)
Szapolyai János magyar király, és Isabelle, I. Zsigmond lengyel király lányának fiát, a csecsemő János Zsigmondot Szapolyai János hívei, Fráter György és Török Bálint királlyá választották. -
May 4, 1541
Buda ostroma
Ferdinánd a váradi egyezségre hivatkozva át akarta venni az egész országot, ezért megkezdte Buda ostromát. Fráter György segítségül hívta Szulejmánt, de a szultán amúgy is jött volna, mert nem akarta, hogy az orságot a Haubsburgok egyesítsék. Mire a szultáni sereg Buda alá ért , Török Bálint már legyőzte Ferdinánd hadvezérét.
Habsburg-magyar csata
Támadó: I.Ferdinánd
Védő: Török Bálint, Fráter György
Nyer: Török Bálint (magyar) -
Aug 29, 1541
Buda elfogalalása
Buda várát 1541. augusztus 29-én foglalták el I. Szulejmán oszmán szultán hadai. Török Bálintot a szultán magával hurcolta.
török-magyar csata
Támadó: I. Szulejmán
Védő: Török Bálint
Győzőtt: I. Szulejmán (török) -
Aug 30, 1541
Három részre szakadt ország
A török berendezkedett Budán, Izabellának és
a csecsemőnek adta Erdélyt és a Tiszától keletre eső országrészt. Az ország többi, fennmaradó része továbbra is Haubsburg kézen maradt.
https://aranyg.extra.hu/wp-content/uploads/2018/10/5.1.-Az-orsz%C3%A1g-h%C3%A1rom-r%C3%A9szre-szakad%C3%A1sa-%C3%A9s-az-orsz%C3%A1gr%C3%A9szek-berendezked%C3%A9se.pdf -
Dec 29, 1541
Gyalui egyezmény
Fráter György váradi püspök, a keleti magyar királyság kincstartója 1541. december 29-én kötötte meg a gyalui egyezményt az I. Ferdinándot képviselő Serédy Gáspár főkapitánnyal. A szerződésben a barát hozzájárult ahhoz, hogy a keleti királyság Habsburg uralom alá kerüljön, ezért cserében azonban azt a fő feltételt támasztotta, hogy a császári hadak foglalják vissza Buda várát.
https://ng.hu/kultura/2007/12/29/a_gyalui_egyezmeny_megkotese/ -
1551
Kísérlet az ország egyesítésére
Fráter György feladva feltételeit megkezdte a keleti országrész átadását. Izabellát és János Zsigmondot lemomdásra kényszerítette. Ferdinánd őt nevezte ki a terület kormányzójává. -
Dec 16, 1551
Fráter György meggyilkolása
Az 1551. december 16–17. közötti viharos éjszakán Giovanni Battista Castaldo márkinak a katonái az erdélyi alvinci kastélyban meggyilkolták Fráter György esztergomi érseket és prímást, erdélyi vajdát és helytartót. -
Sep 9, 1552
Eger
Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege 1552. szeptember 9-én vette ostrom alá Eger várát, melyet a Dobó István vezette maroknyi védősereg később sikeresen megvédett az oszmánoktól.
török-magyar csata
Török vezérek: Ahmed budai pasa, Ali pasa, I Szulejmán
Várvédő: Dobó István
Győzőtt: Dobó István (magyar)
http://tortenelemcikkek.hu/node/228 -
1556
Udvari Haditanács
1556-ban létrehozott hivatal Bécsben, mely a Habsburgok minden országának és tartományának katonai ügyeit intézte közvetlenül. -
Aug 6, 1566
Szigetvár
I. Szulejmán szultán 150 000 fős hadserege 1566. augusztus 6-án vette ostrom alá a Dél-Dunántúl legjelentősebb erősségét, melynek kapitánya a híres hadvezér, gróf Zrínyi Miklós horvát bán volt. Az eposzba illő egyhónapos küzdelem végül Zrínyi és a 2300 védő hősi halálával és Szigetvár elestével zárult, miközben Szulejmán is életét vesztette.
török-magyar csata
Török vezér: I. Szulejmán
Várvédő: gróf Zrínyi Miklós
Győzőtt: török had
https://www.youtube.com/watch?v=RXKbSDtHY5k -
1568
Tordai országgyűlés
Biztosította a bevett felekezetek számára a szabad vallásgyakorlatot, és tiltotta a felekezeti ellenségeskedést. A világon egyedüliként engedélyezte az unitárius vallást.
https://www.evangelikus.hu/tordai-orszaggyules-450 -
Feb 17, 1568
Drinápolyi béke
A császár és a szultán közötti béke. Az egyezség értelmében a császár évi adót fizet, a szultán pedig nem támad. Állandó követeket helyeznek a két fővárosba. -
Aug 16, 1570
Speyeri egyezmény
I. Miksa magyar király és II. János választott magyar király azaz Szapolyai János Zsigmond – követei a speyeri egyezményt, melyben rendezték a kettészakadt királyság részeinek kölcsönös viszonyát. Megszületett az Erdélyi Fejedelemség, de az új állam a későbbiekben gyakorlatilag semmibe vette az 1570-es szerződés pontjait. -
1576
I. Habsburg Rudolf
I. Habsburg1576-1608, a pogányok elleni harc keresztényi kötelességétől is áthatva elhatározta, hogy a birodalom erőforrásait a háború szolgálatába állítja. -
Period: to
Tizenöt éves háború
A rajtaütésekből bontakozott ki a kor legnagyobb háborúja a tizenöt éves háború.
https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/magyar-tortenelmi-terkeptar/a-tizenot-eves-haboru-es-a-bocskai-szabadsagharc/a-tizenot-eves-haboru-es-a-bocskai-szabadsagharc-kronologia-2 -
Nógrádi várak felszabadítása
Pálffy Miklós magyar végvári katonasággal felszabadította a török uralom alól a nógrádi várakat. Fülek, Drégely, Nógrád.
török-magyar csaták
Nyer: magyar végvári katonák -
Vizsolyi Biblia
Károli Gáspár lefordította magyar nyelvre a teljes Bibliát.
http://vizsolyibiblia.hu/biblia/ -
Esztergom
Keresztény szövetséges hadsereg elkezdte a stratégiai fontosságú Esztergom vívását. Mire a királyi csapatok Esztergom alá érkeztek, Isza bég már felkészült az ostromra. Mivel a túlparti Párkány palánkja török kézen maradt, Budáról vízi úton több ízben is erősítést kapott. Így módjában állt megerősíteni és védeni a Szent Tamás-hegyet és a külvárosokat.
török-keresztény sereg
Török: Isza bég
Keresztény sereg: Pálffy Miklósnak és Nádasdy Ferenc
Győzőtt: török had -
Gyurgyevó
1595-ben a Bocskai István vezette erdélyi és havasalföldi csapatok jelentős győzelmet arattak Gyurgyevónál a török sereg felett.
török-magyar csata
Magyar: Bocskai István
Török:
Nyer: magyar sereg -
Eger eleste
A török szultán III. Mohamed hada 1596. szeptember 20-án elkezdte a legendás Eger ostromát. A várat Nyáry Pál kapitány vezetésével védelmezte a magyarokból és jelentős számú idegen zsoldosból álló sereg. A császári főerők, Habsburg Miksa főherceggel az élen tétlenül szemlélték a szultáni sereg rohamait a legendáktól övezett vár falai ellen.
török-magyar
Török: III. Mohamed
Magyar: Nyáry Pál
Győzőtt: török sereg -
Mezőkeresztes
Véget ért 1596. október 26-án a III. Mehmed szultán vezette oszmán sereg és a Miksa osztrák főherceg, valamint Báthory Zsigmond fejedelem által irányított Habsburg-erdélyi erők mezőkeresztesi összecsapása.
török-egyesült királyi és erdélyi had
Török: III. Mehmed
Habsburg: Miksa főherceg
Erdélyi hadvezér: Báthori Zsigmond
Győzőtt: török had
https://mezokeresztes.hu/mezokeresztes-bemutatasa/a-mezokeresztesi-csata/ -
Kanizsa
A török nagyvezér, Ibrahim pasa hadserege 1600. augusztus 23-án (illetve az e környéki napokban) Szigetvár közelében táborozott le, s a hódoltsági bégek erőit is bevárva Kanizsa ostromának előkészületeihez fogott hozzá.
török-magyar csata
Török vezér: Ibrahim pasa
Győzőtt: török had
http://www.kanizsavar.hu/irasos-anyagok/144-kanizsai-var-tortenete.html -
Álmosd
A Tizenöt éves háborúban megkínzott magyar nemesek és hajdúk Bocskai István vezetésével megindítják az első Habsburg-ellenes felkelést.
https://magyartudat.com/almosd-1604-oktober-2-kitor-a-bocskai-felkeles/ -
Szerencsi országgyűlés
1605-ben választotta a szerencsi országgyűlés Magyarország fejedelmévé Bocskai Istvánt, Erdély uralkodóját, a Habsburgok ellen 1604-ben indított szabadságharc vezetőjét. -
Bécsi béke
A felkelést lezáró bécsi békében Bocskai lemondott magyar fejelemi címéről. Az uralkodó pedig a büntetlenségen túl garantálta a rendi jogok tiszteletben tartását, Erdély korábbi önállóságának visszaállítását, a nemesség, a polgárság és a végvári katonák szabad vallásgyakorlatát.
https://cultura.hu/aktualis/bocskai-es-a-becsi-beke/ -
Zsitvatoroki béke
Prágában 1606. december 9-én ratifikálta Rudolf magyar király a zsitvatoroki békeszerződést, mely november 11-én a pillanatnyi állapotok szerint lezárta a tizenötéves háborút.
https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=60600002.TV&targetdate=&printTitle=A+zsitvatoroki+b%C3%A9kek%C3%B6t%C3%A9s&referer=1000ev -
II. Mátyás (1608-1619)
II. Mátyás 1608-ra elérte, hogy az örökös tartományok és a magyarok rendi gyűlése konföderációt alkosson, és lemondassa Rudolfot.
Mátyás ekkor főleg hajdúkból álló seregével Prága alá vonult, követelve a magyar koronát és az örökös tartományok átadását. 1611-ben elvette bátyjától megmaradt cseh királyi és császári címét is.
https://doksi.hu/faces.php?order=DisplayFace&id=385 -
Bethlen Gábor erdélyi fejedelem (1613-1629)
A Portához lojális Bethlent 1613-ban, a török csapatok jelenlétében iktatták be tisztségébe. -
Pázmány Péter
Forgách halála után, 1616-ban Pázmány Péter lett az esztergomi érsek, aki hivatalában sokat tett a katolikus nevelésért.
https://btk.ppke.hu/karunkrol/tortenet/pazmany-peter-elete -
Harmincéves háború
Bethlen a cseh és a magyar rendek kérésére bekapcsolódott a harminéves háborúba.
http://tortenelemcikkek.hu/node/291 -
Bethlen királlyá választása
A magyar rendek Bethlent királyukká választották, de nem egyesíti a két országrészt. -
Nikolsburg
Bethlen békét kötött II. Ferdinánddal. Lemondott magyar királyi címéről cserébe megerősítették a bécsi békét, s élete végéig megkapott hét kelet-magyarországi vármegyét. -
Pazmanaeum
Pázmány Péter esztergomi érsek 1618-ban saját pénzén vásárolta meg a bécsi Szent Anna templom mellett, az Annagassén álló Kollonich-házat a Pázmáneum számára. Az intézet alapítólevelét 1619. január 10-én írta alá. Megnyitása a Bethlen Gábor elleni háború miatt lehetetlenné vált. 1623. szeptember 20-án újabb alapítólevelet adott ki, melyben a vezetést a Jézus Társaságra bízta. Az alapítást VIII. Orbán pápa 1623. decemberében erősítette meg. -
I. Rákóczi György (1630-1648)
A segesvári országgyűlésen 1630. november 26-án választották meg Erdély fejedelmének I. Rákóczi Györgyöt, a Bethlen Gábor halála után kialakuló egyéves hatalmi válság nyertesét. Rákóczi 18 esztendőn keresztül irányította a fejedelemséget, uralkodása pedig a békés fejlődés mellett mérsékelt külpolitikai sikereket hozott. -
Nagyszombati egyetem
Pázmány Péter esztergomi érsek 1635. május 12-én alapította meg a mai Eötvös Loránd Tudományegyetem elődjét, a nagyszombati egyetemet. -
Linzi béke
I. Rákóczi György erdélyi fejedelem - mint az európai Habsburg-ellenes szövetség tagja 1644-45-ben Magyarországon hadjáratot folytatott a császári uralom alatt álló területek ellen. A háborúskodást lezáró békét 1645. december 16-án kötötték meg Linzben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és III. (Habsburg) Ferdinánd király képviselői.
http://www.kislexikon.hu/linzi_beke.html -
I. Lipót (1657-1705)
Bécsben született 1640. június 9-én I. Lipót magyar király és német-római császár, III. Ferdinánd második fia, aki majdnem fél évszázadig 1657-1705-ig ült Magyarország trónján. -
II. Rákóczi György halála
II. Rákóczi halálos sebet kapott egy csatában, majd Váradon elesett, és ezzel a Partium jelentős része is a hódoltsághoz kerül. -
Apafi Mihály (1661-1690)
A török kegyelméből végül a középbirtokos Apafi Mihály került a fejedelemség élére. -
Eszéki híd
Zrínyi Miklós horvát bán 1664. február 2-án gyújtatta fel az eszéki hidat, miután téli hadjárata során seregeivel mélyen benyomult az oszmán hódoltság területére. A Dráva felett húzódó átkelő megsemmisítésével Zrínyi az 1663-64. évi Habsburg-török háború egyik legfényesebb hadi sikerét aratta, amivel lehetőséget teremtett az elszigetelődő Kanizsa várának megvívására.
Magyar hadi esemény
Hadvezér: Zrínyi Miklós
Győzőtt: magyar had -
Új-Zrínyivár
Köprülü Ahmed oszmán nagyvezír seregei 1664. június 30-án foglalták el a Mura partján fekvő Új-Zrínyivárat, melyet Zrínyi Miklós horvát bán a Muraköz és az örökös tartományok védelmére, illetve Kanizsa megvívásának előkészítése érdekében építtetett. A négy hétig tartó ostromot a közelben várakozó Montecuccoli császári főparancsnok tétlenül nézte végig.
török-magyar csata
Támadó: Köprülü Ahmed nagyvezír
Védő: Zrínyi Miklós
Győzőtt: török had -
Szentgotthárd
A Montecuccoli tábornok által vezetett keresztény seregek és Köprülü Ahmed nagyvezír oszmán hadai 1664. augusztus 1-jén vívták meg a szentgotthárdi ütközetet. A magyarországi török háborúk során ez volt az első jelentős nyílt ütközet, melyben az európaiak győzelmet arattak a törökök ellen.
török-egyesített keresztény sereg
Török vezér: Körpülü Ahmed nagyvezír
Keresztény sereg tábornoka: Montecuccoli
Győzőtt: európai egyesített sereg
http://real.mtak.hu/30979/7/Szentgotthard_2015_vegl.pdf -
Vasvári béke
A szentgothárdi csata után, melyben a császári hadsereg fölényes győzelnet aratott a török had fölött, 1664. augusztus 10-én aláírták a vasvári békeszerződést. Amely a szentgotthárdi diadal ellenére török kézen hagyta az újonnan meghódított területeket és az 1660 -1664 között elesett magyar várakat. -
Zrínyi Miklós halála
Egy vadkan 1664. november 18-án sebezte halálra a költő és hadvezér Zrínyi Miklóst, a Szigeti veszedelem íróját, a 17. század legnagyobb formátumú magyar politikusát. A török elleni sikerei miatt európai hírnévre szert tevő költő-hadvezér egy megsebzett vadkan után eredve vesztette életét, miután az ledöntötte üldözőjét a lábáról és halálos sebet ejtett rajta.
https://magyartudat.com/zrinyi-miklos-titokzatos-halala-vadaszbaleset-vagy-gyilkossag/ -
Az ország a török birodalom hűbérese lesz
Weeselényi Ferenc nádor épp annak a hatalomnak ajánlotta fel hűbérül az országot, amely ellen keményebb fellépést várt Bécstől: az Oszmán Birodalomnak. -
Összeesküvés Lipót ellen
Lipót az ellene összeesküvőket Zrínyi Pétert, Frangepán Ferencet és Nádasdy Ferencet osztrák bírósaág előtt fő-és jogvesztésre ítélte. -
Thököly Imre
A kuruc betörések akkor váltak igazán veszélyessé, amikor a Felvidékről menekült fiatal főúr, Thököly Imre állt az élükre.
https://cultura.hu/aktualis/360-eve-szuletett-thokoly-imre/ -
Soproni országgyűlés
Az I. Lipót magyar király által összehívott soproni országgyűlésen visszaállították a rendi alkotmányt, nádort választottak, és korlátozott mértékben engedélyezték a protestáns vallásgyakorlatot.
http://abauj.info/wp-content/uploads/2016/08/remeczki-abszolutizmus.pdf -
Kuruc fejedelemség
Thököly a Felvidék középső és keleti felén, Kassa központtal létrehozta a kuruc fejedelemséget. -
Zrínyi Ilona házasság
Miután feleségül vette Zrínyi Ilonát, Thököy a Rákóczi -birtokra támaszkodva biztosította állama működését. Az ország négy részre szakadt.
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/thokoly-imre-zrinyi/ch04s03.html -
Bécs török ostroma
Bécs török ostromát Kara Musztafa török nagyvezír irányította az Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf vezette védők ellen. A szeptemberig elhúzódó várvívás végén, a Sobieski János vezette keresztény haderő visszaverte az oszmánokat, és győzelmével előkészítette Magyarország felszabadítását.
török-Habsburg és keresztény haderő csata
Török: Kara Musztafa nagyvezír
Védő: Ernst Rüdiger von Starhemberg gróf
Keresztény haderő: Sobieski János, Lotharingiai Károly
Nyer: keresztény haderő -
Szent Liga
A törökök kiűzésére létrejött európai szövetség, melyet XI. Ince pápa szervezett. A szövetség tagjai a Habsburg Birodalom, a Pápai Állam, Velence, Lengyelország és Oroszország. A pápa közbenjárására XIV. Lajos francia király semlegességet vállalt. -
Várad
A törökök Thökölyt Váradon tőrbe csalták, és a béke fejében ki akarták szolgáltatni a császárnak. -
Buda visszafoglalása
Két és fél hónapig tartó ostrom után 1686. szeptember 2-án foglalták vissza a keresztény hadak Budát, a magyar királyok korábbi székvárosát, mely 145 évig állt az oszmánok fennhatósága alatt.
török- egyesített keresztény sereg csata
Török: Abdurrahman pasa
Keresztények: Miksa Emánuel, Lotharingiai Károly
Győzőtt: egyesített keresztény sereg -
Erdély megszállása
Buda bevételét követően Lotharingiai Károly hadai megszállták Erdélyt. Apafi Mihály kénytelen volt átadni a várkat és hadisarcot fizetni. -
Nagyharsány
A szövetséges keresztény hadak és a török haderő 1687. augusztus 12-én vívták meg Nagyharsány mellett azt a döntő jelentőségű ütközetet, amely eldöntötte, hogy immár a dunántúli részek nagy része felszabadultak a török uralom alól.
török-keresztény sereg
Török vezér: Abdurrahman
Keresztény sereg: Lotharingiai Károly
Győzőtt: keresztény sereg -
Pozsonyi országgyűlés
A Buda visszafoglalása után megtartott országgyűlésen a rendek lemondtak szabad királyválasztási jogukról és az Aranybulla ellenállási záradékáról.
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=18708 -
Munkács vára
Antonio Caraffa császári tábornok 1688. január 17-én foglalta el Munkács várát, melyet Zrínyi Ilona és a Thököly Imréhez hű maroknyi kuruc őrség két éven keresztül védelmezett I. Lipót király hadaival szemben.
kuruc-császári sereg
Kuruc: Zrínyi Ilona
Császárság: Antonio Caraffa császári tábornok
Győzőtt: császári sereg -
Belgrád
Az ősi és legendás Nándorfehérvár 1688. szeptember 6-án szabadult fel, avagy a stratégiai fontosságú Belgrád a 167 éves török uralom alól. Az ostromló keresztény sereget – amely augusztus első felében kezdte meg a város vívását – Miksa Emánuel bajor választófejedelem vezette.
török-keresztény sereg
Török: Abdurrahman
Keresztény sereg: Miksa Emánuel bajor választófejedelem
Győzőtt: keresztény sereg -
Diploma Leopoldinum
A fogarasi országgyűlés 1691. december 4-én hirdette ki a Diploma Leopoldinumot, mely az 1848-as unióig meghatározta Erdély politikai berendezkedését. I. Lipót adománylevelének értelmében a fejedelemség Magyarországtól különálló tartományként tagozódott be a Habsburg Birodalomba, belső autonómiájához pedig széles körű vallási jogokat és viszonylag kedvező adóterheket kapott.
http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1691_december_4_a_diploma_leopoldinum_kiadasa/ -
Zentai csata
Savoyai Jenő császári hadvezér 1697. szeptember 11-én aratott elsöprő győzelmet Zentánál II. Musztafa szultán és Elmasz Mehmed nagyvezír serege felett. A tiszai átkelés közben meglepett oszmán had a birodalom történetének egyik legsúlyosabb vereségét szenvedte el: becslések szerint mintegy 30.000 török katona veszett oda az ütközet során.
török-Habsburg birodalom csata
Török: II. Musztafa szultán és Elmasz Mehmed nagyvezír
Habsburg: Savoyai Jenő császári hadvezér
Győzőtt: Habsburg sereg -
Karlócai béke
Az Oszmán Birodalom és a dunai monarchia között 1699. január 26-án megszületett a karlócai béke. Magyarország a Temesköz kivételével felszabadult, Erdély is Habsburg fennhatóság alá került. -
Brezáni kiáltvány
II. Rákóczi Ferenc és Bercsényi Miklós gróf 1703. május 12-én adta ki a brezáni kiáltványt, melyben a Habsburg kormányzat törvénysértéseire hivatkozva hadba szólította az ország „nemes és nemtelen” lakóit. A Lengyelországból küldött pátens hatására május 21-én, Tarpán kibontották a kuruc felkelés zászlóit, melynek lángja a dolhai vereség ellenére utóbb egész Magyarországot elborította.
https://rakoczimuzeum.hu/hu/friss-hirek/56-tudta-e/235-tudta-e-e -
Vetési pátens
Rákóczi a jobbágyság megnyerése érdekében a harcoló jobbágyoknak megígérte, hogy a harcok idejére eltörlik állami és földesúri terheiket.
https://tudasbazis.sulinet.hu/HU/tarsadalomtudomanyok/tortenelem/az-ujkor-1492-1914/magyarorszag-egyesul-1670-1711/a-rakoczi-szabadsagharc -
Höchstadt
Az angol–osztrák erők és a francia-bajor egyesült seregek a höchstädti 1704. augusztus 13-án vívták ütközetet, ahol John Churchill, Marlborough hercege vezetésével, az előbbi szövetség csapatai arattak győzelmet. A höchstädti csata a spanyol örökösödési háború legfontosabb összecsapása volt, mely nem csak az európai küzdelem, de a Rákóczi-szabadságharc kimenetelét is meghatározta.
angol–osztrák erők és a francia sereg csatája
Győzőtt: angol-osztrák sereg -
Szécsényi országgyűlés
II. Rákóczi Ferenc 1705. szeptember 12-én nyitotta meg a szécsényi országgyűlést, mely a rendi hagyományok nyomán kísérletet tett a Habsburgok ellen küzdő kurucok államának megformálására. Létrehozták a szabadságharc legfontosabb politikai és gazdasági szerveit, miközben a társadalmi problémákra kiváltságok kérdése, vallási ellentétek, múltbeli sérelmek is próbált megoldást találni. Döntések: Rendi szövetségeket kötöttek (konföderációt), vezérlő fejedelemmé választották Rákóczit. -
Ónodi országgyűlés
Az ónodi országgyűlésen 1707. június 6-án kimondták a trónfosztást. A pénzügyi helyzet javítása érdekében adót szavaztak meg, melynek megfizetését a nemeseknek is vállalnia kellett.
https://mult-kor.hu/az-onodi-orszaggyules-legfontosabb-pontjat-a-vitaig-titokban-tartottak-20190613 -
Trencsén
II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1708. augusztus 3-án vívta az általa indított szabadságharc legszerencsétlenebb kimenetelű csatáját, mely során a kurucok Trencsénnél katasztrofális vereséget szenvedtek a Siegbert Heister irányította császári erőktől.
kuruc-osztrák császári sereg csata
Kuruc: II. Rákóczi Ferenc fejedelem
Császári hadvezér: Siegbert Heister
Győzőtt: osztrák császári sereg -
Sárospataki országgyűlés
Sárospatakon 1708. november 28-án nyílt meg a Rákóczi-szabadságharc utolsó kuruc országgyűlése, mely a felkelők megrendült helyzetét a katonáskodó jobbágyok felszabadításának ígéretével és a hadiadó beszedésének leegyszerűsítésével próbálta javítani. -
Szatmári béke
A szatmári béke megkötésére 1711. április 29-én Nagykárolyban került sor Károlyi Sándor a kuruc haderő főparancsnoka és Pálffy János horvát bán, a Habsburg-uralkodó magyarországi haderejének főparancsnoka között. A császár ígéretet tett a rendi jogok és a szabad vallásgyakorlat biztosítására, megszüntették az Újszerzeményi Bizottságot. A rendeknek azonban bele kellett nyugodniuk, hogy Magyarországon a Habsburgok uralkodnak. Másnap tette le a fegyvert a kuruc hadsereg a majtényi síkon. -
Temesköz visszafoglalása
A császári csapatok 1718-ban kiűzik az oszmánokat Temesvárról is, ezzel a török uralom a Temesközben is véget ér. Területét a bécsi kormányzat a töröktől való visszafoglalása után nem csatolta Magyarországhoz, hanem 11 vidékre osztva Temesi Bánság néven külön kormányozta. -
Pozsareváci béke
Az Oszmán Birodalom a Habsburgokkal és a Velencei Köztársasággal 1718. július 21-én kötötte meg a pozsareváci békét, mely egyezmény a Serenissimával négyéves, Béccsel pedig kétesztendős háborút zárt le. A szerződés értelmében Magyarország egésze felszabadult a török uralom alól.
https://mult-kor.hu/cikk.php?id=6140
