-
Aug 29, 1521
Nándorfehérvár eleste
Az Oszmán Birodalom 1521-ben megindította hadait a déli végvárvonal ellen. Szabács vára gyorsan a török kezébe került, míg Nándorfehérvár több száz védője több mint két hónapon keresztül ellenállt. A királyi hadsereg még csak gyülekezett, amikor a végvár kapitulált 1521.augusztus 29-én. Nándorfehérvár elestével nyilvánvaló lett, hogy az oszmán haderő képes mélyen előrenyomulni az ország belsejébe. -
Aug 29, 1526
A mohácsi csata
Tomori Pál vezetésével a 20-25000 fős magyar had nem várta be a horvát és cseh segédhadakat és megpróbálta megállítani a török sereget. A hatalmas túlerővel szemben a magyar had néhány óra alatt vereséget szenvedett. -
1532
Kőszeg ostroma
1532-ben a török Bécs elleni támadása Kőszeg váránál megakadt. Szulejmán belefogott a város ostromába. A maroknyi védő Jurisics Miklós vezetésével hősiesen ellenállt a török rohamoknak, és a védekezés, illetve a császári sereg közelsége visszavonulásra késztette Szulejmánt. -
1538
A váradi békekötés
I.Ferdinánd és I.János király Váradon békét kötött és elismerték egymás királyságát, amely hosszabb távon a Habsburgoknak kedvezett. Szapolyai halála esetén királyságának területe (a Magyar Királyság keleti része) átszállt volna I.Ferdinándra. -
Aug 29, 1541
Buda elfoglalása
Szulejmán szultán seregével megszállta Buda várát. Török Bálintot magával hurcolta, Izabellának és a csecsemő János Zsigmondnak átengedte az ország Tiszától keletre eső részét. Magyarország három részre szakadt. -
1552
Eger védelme, várháborúk éve
1552-ben egy nagyobb oszmán haderő indult a Temesköz és a Tiszántúl meghódítására, míg a budai pasa a nógrádi várakat támadta. A várak ostroma sikerrel járt, fontos erődítmények kerültek török kézre (pl.: Temesvár, Szolnok, Drégely), és az egyesült seregek az ősz elején már a „Felső-Magyarország kapujához”, Eger alá érkeztek. Az egri vár védői Dobó István vezetésével azonban ellenálltak, és a több mint egy hónapos ostrom a törökök elvonulásával ért véget. -
1566
Szigetvár ostroma
Szulejmán szultán hadjáratot indított a magyarországi hadszíntéren. Zrínyi Miklós védte Szigetvárat, de a törökök bevették. Zrínyi Miklós hősi halált halt. Az ostrom alatt elhunyt a szultán is. -
1566
A drinápolyi béke
I. Szulejmán halála után utódja, II. Szelim a fennálló határok elfogadásával (status quo) békét kötött Béccsel (drinápolyi béke, 1568) , mivel ráébredt, hogy nem képes kiszorítani az országból a Habsburgokat. -
A zsitvatoroki békekötés
A 15 éves háborút lezáró béke, amely a Habsburgok és a törökök között köttetett Bocskai közreműködésével és meghozta Magyarországnak a békét. -
A vasvári béke
A Habsburg hadak döntő győzelmet arattak Szentgotthárdnál, de I. Lipót mégis a töröknek kedvező feltételekkel zárta le a háborút az 1664-es vasvári békével. . A vasvári békét tartalma miatt a magyar történettudomány a „szégyenteljes” jelzővel illeti. -
Buda visszafoglalása
Miksa Emánuel és Lotharingiai Károly csapatai két hónapos véres ostromban foglalták el a várat a hősiesen védekező budai pasától. -
A karlóczai béke
Az oszmánok döntő veresége a zentai csatában (1697.) következett be, ahol a Tiszán átkelő szultáni sereget a császáriak Savoyai Jenő vezetésével megsemmisítették. A két fél 1699-ben békét kötött: karlócai béke, amelyben a törökök elismerték a Hódoltság elvesztését, az ország területe – a Temesköz kivételével – végleg felszabadult.
