-
A szarajevói merénylet
Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst és feleségét meggyilkolja Szarajevóban Gavrilo Princip szerb diák, aki a Fekete Kéz nevű szervezettel állt kapcsolatban. Az ezt követő diplomáciai bonyodalmak az első világháború kirobbanásához vezettek. -
Az első világháború kitörése
Az Osztrák–Magyar Monarchia hadat üzen Szerbiának, miután a belgrádi kormány és I. Péter király elutasította az öt nappal korábbi bécsi ultimátumot. A hadüzenet mozgásba hozta a szemben álló európai katonai szövetségeket, s néhány napon belül világméretű háború robbant ki. -
A német hadsereg megtámadja Belgiumot.
A német haderő megindította a támadást Párizs elfoglalására. A Schlieffen-terv-en alapuló Moltke-féle haditerv szerint három hadsereg védőállásban várakozott a francia határ mentén, míg négy hadsereg Belgiumon át az Ardenneken keresztül megindult a bekerítést véghezvinni. -
A tannenbergi és a mazúri csata
Az oroszok 1914 augusztus 7-én megtámadták Németországot. A váratlan támadás miatt hátráló német erők élére ekkor került Paul von Hindenburg és „jobb keze” - hadműveleti főnöke - Erich Ludendorff. Az idős, de nagyon tehetséges tábornok 1914 őszén kettős győzelmet aratva állította meg az oroszokat, így előbb Tannenbergnél (1914.aug.28-30) majd a Mazúri tavaknál (1914.szept.6-15) könyvelhetett el diadalt. (forrás: http://tortenelemcikkek.hu/node/107) -
A marne-i csata
A verduni erődtől Párizsig tartó kelet-nyugati vonalon a francia hadvezetés megállította a németeket. Az 1. és 2. német hadsereg átkarolására, illetve a köztük levő résbe való benyomulást nevezzük az Első marne-i csatának. -
Az 1. ypres-i csata
A német és a franc-brit fél is átkaroló hadműveletekbe kezdett, melynek során a front északi irányba terjeszkedett, így Dunkerque és Ostende között elérte a tengert. Kezdetét vette az első ypres-i csata. Egyik fél sem akarta megvárni, hogy az ellenség állása megszilárduljon. Ám az erőviszonyok egyenlőek voltak, és november közepére mindkét fél kimerültté vált. November végén a nyugati fronton megkezdődött az állóháború. -
A monarchia elfoglalja Szerbiát.
A Monarchia 1914 nyarán nyomult be Szerbiába, ám a Drin folyónál a szerbek megállították az előretörést. Az osztrák-magyar sereg másodszor is támadt, mivel azonban a támadás 1914 novemberében egyidejűleg indult északon Belgrád ellen, és Bosznia irányából a Drinán keresztül, a szerbek ismét vissza tudták verni a támadást. A harmadik Szerbia elleni támadásra majdnem egy évvel később, 1915 októberében került sor, novemberre Szerbia teljes területét elfoglalták a Központi hatalmak. -
A champagne-i csata
A nyugati fronton az Antant nagy támadásokat tervezett annak érdekében, hogy tehermentesítsék az oroszokat. Reims környékén hatalmas tüzérséget vetettek be a németek ellen, de 1915 áprilisában a németek ellentámadást indítottak, melyben először alkalmaztak vegyifegyverként klórgázt (Fritz Haber professzor) Ugyan az erőviszonyok elvben az antant erőket mutatták erősebbnek, mégis maradt az állóháború 1914-ben is csakúgy mint 1915-ben! (forrás: http://tortenelemcikkek.hu/node/107) -
A gallipoli ütközet
A németek mellé állt Törökország lezárta a Fekete és Földközi tenger közötti szorosokat, így megakadályozta az összeköttetést Oroszország és a nyugati hatalmak közt. A Gallipolinál vívott harcok angol szempontból kudarccal zárultak. -
Az antant erők partraszállása Szalonikiben
A Gallipolinál vívott harcok angol szempontból kudarccal végződtek, így 1915 októberében fel is számolták a Dardanellákon lévő harc-álláspontjaikat, helyette nyugatabbra Szalonikiben szálltak újra partra. Az új helyzetben Bulgária mentette meg a Központi hatalmakat, és hadba lépésével blokkolni tudta az új front terjeszkedését. (forrás: http://tortenelemcikkek.hu/node/107)
