Image gallery

Kodály Zoltán életpályája (1882-1967)

  • Gyermek és fiatalkora.

    Gyermek és fiatalkora.
    Megszületett Kodály Zoltán, Kecskeméten. Édesapja Kodály Frigyes, édesanyja Jalovetzky Paulina.
  • Tanulmányai az alsóbb népiskolától az egyetemig.

    A galántai népiskolában (1888–1892) és a nagyszombati érseki főgimnáziumban (1892–1900) végezte alsóbb tanulmányait. 1900. június 13-án jelesen érettségizett. Szeptemberben került Budapestre, s beiratkozott Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–német szakára. Az egyetem mellett beiratkozott az Országos Magyar Királyi Zeneakadémia zeneszerző tanszakára is. 1904 júniusában megkapta a zeneszerzői diplomát.
  • Első művei és zeneszerzői estje.

    Iskolai hangversenyeken bemutatták c-moll nyitányát (1899) és Esz-dúr trióját (1899). Első szerzői estjén, hangszeres kompozíciókkal állt a nagyközönség elé.
  • A magyar dalkultúra megteremtésének időszaka.

    1910 és 1920 között kizárólag zongora- és zenekar-kíséretes dalokat, zongoraműveket és kamaradarabokat írt. Erre az időszakra esik például hegedű-cselló Szonátája (1914), vagy gordonkára írt Szólószonátája (1915).
  • Az első világháború hatása.

    Az első világháború hatása.
    Az első világháború kitörése nemcsak műveinek nyugat-európai terjedését akadályozta meg, hanem a falusi gyűjtések folytatását is. Kodály ezért ismeretterjesztő és tudományos közleményeket írt az Ethnographia és a Zenei szemle című folyóiratok számára. 1920-as évektől a Zeneakadémia aligazgatójává nevezték ki.
  • Passzív időszak.

    1920–1923 között nem írt új műveket. 1923-ban két hónap alatt készítette el a Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulójára megrendelt Psalmus Hungaricust. Kodály pillanatok alatt Magyarország vezető zeneszerzőjévé vált.
  • A valóra vált álom.

    A harmincas években a nagyzenekari alkotások mellett Kodály álma is valóra válhatott: a népdal megszólalt a hangversenypódiumon és az Operaházban. 1925-ben induló dalestjein számos népdalfeldolgozása hangzott fel a Magyar népzene sorozatának tíz-tíz kötetéből, s ebben jelentős szerepet vállalt néhány kitűnő magyar énekművész.
  • A népzene fénykora.

    A nagy változást a Székelyfonó hozta, amelynek zenei anyaga már kizárólag népdalra épül. Későbbi kórusaiban Kodály újból a magyar költészethez fordult. A magyarság néprajza számára 1937-ben megírta A magyar népzene című népzene-történeti összefoglalását.
  • Kodály koncepció megszületése.

    A Kodály-írások új témája a zenei nevelés, amelyet ő „zenei belmissziónak” tekintett. Felszólalt a magyar karének ügyében (1937), és felvetette az óvodai zeneoktatás ötletét is (Zene az óvodában, 1941). E munkával párhuzamosan számos pedagógiai művet tett az iskolások asztalára: elsőként a kétszólamú éneklésbe bevezető Bicinia Hungarica (négy kötet, 1937–1942) látott napvilágot. A harmincas-negyvenes évek fordulóján Kodály terve: az általános iskolai énekoktatás színvonalának emelése.
  • A második világháború.

    A második világháborút követően Kodály meghatározó szerepet vállalt az ország szellemi újjáépítésében. Számos feladatot kapott: a Magyar Művészeti Tanács és Zeneművészek Szabad Szervezetében. A Zeneművészeti Főiskola igazgatósági tanácsának elnöke lett. Az 1945-ös választásokat követően a parlament tagja lett. 1946 és 1949 között a Magyar Tudományos Akadémia elnöki tisztségét töltötte be.
  • Halála.

    Halála.
    Kodály Zoltán, szívroham következtében hunyt el Budapesten.