-
Period: to
Jeremy Bentham
Ő használja először a nemzetközi szót, mesterségesen alkotta meg.
Ebben az időben jelenik meg egy új entitás, a nemzetállam -
Wilson 14 pontja (liberalizmus)
Az elnök 14 pontja például a klasszikus liberális institucionalizmus alapja -
A tudományterület intézményesülése
Az első világháború eseményei segítettek a tudományterület kialakulásában, tudományos magyarázatot kerestek az emberek a szörnyűséges eseményekre, felbomlott a napóleoni hatalmi rendszer, a társadalmi berendezkedés is változásnak indult
Egyfajta politikai megrendelés volt
megjelennek az első kutatóközpontok, egyetemek
pl: Wales (Aberystwyth az első), USA, Cambridge, Oxford
a tudományterület intézményesülésekor az alapkérdés a következő volt: hogyan lehet elkerülni a háborút? -
Period: to
A tudományterület a vitákon keresztül fejlődik
A tudományterület fejlődése 4 vitára különíthető el -
Morgenthau könyve (realizmus)
Ebben az évben adják ki Morgenthau "Politics among nations: The struggle for power and peace" című könyvét, ez a megújult tudományterület új kiindulási pontja, az első vita kezdete -
Period: to
1. nagy vita
Ontológiai (lételméleti vita)
Liberalizmus és realizmus között bontakozott ki
-liberalizmus(1919): együttműködés értelmezése, mi lenne ha?, 19. század tudományos öröksége
-realizmus (1948): arra keresi a választ, hogy mi mozgatja a konfrontációt, mi van?, költség-haszon elemzés
Morgenthau köthető ide -
Period: to
2. nagy vita
Episztemológiai (ismeretelméleti)
Tradicionalizmus és behavioralizmus között bontakozott ki
-tradicionalizmus: klasszikus társadalomtudományi elemző módszerek használata (szövegelemzés, történet leírások, filozófia), Hedley Bull az egyik híres képviselője
-behavioralizmus: a természettudományi elemzési módszerek bevonásának javaslata (matematikai modellek, mérési adatok)
egyértelmű győztes: behavioralisták, 1950-es évektől domináns irányzat -
Quincy Wright
Úttörő szerep a behaviorista módszertanban, a 60-as évek elején statisztikai adatokkal elemezte a háborúkat a Chicago-i Egyetemen -
Immanuel Wallerstein (neomarxizmus)
"A modern világgazdasági rendszer kialakulása" című könyve,
egyenlőtlenségek középpontba helyezése -
Period: to
3. nagy vita
Ontológiai vita
globalizáció a 70-es években bontakozik ki, különösen aktuális Wallerstein gondolata
70-80-as években felmerül a vita során, hogy esetleg lehet-e egységesítő elméletet létrehozni (nem lehet)
Irányzatok: neorealizmus, neoliberalizmus (a behaviorista jellemzők átvétele után) és a két mainstream irányzattal szemben álló kritizáló neomarxizmus, mely a világ egyenlőtlenségeit helyezi középpontba -
Kenneth Waltz (neorealizmus)
Theory of International Politics című könyve, "kopernikuszi fordulat", -
Robert O. Keohane (neoliberalizmus)
"After Hegemony: Cooperation and Discord in the World Political Economy -
Period: to
4. nagy vita
Episztemológiai vita
racionális irányzatok és konstruktivizmus
hidegháborút követő években bontakozott ki
-racionális: költség-haszon elemzésen alapul (realizmusok, liberalizmusok, marxizmusok)
-konstruktivizmus: a racionalitás szubjektív norma, nem objektíven mérhető tények (hatalom, nemzet, érdek) -
Alexander Wendt (konstruktivizmus)
"Social Theory of International Politics"
