Kep

Berci Dóri Kiki timetoast (MOK)

  • Molotov-Ribbentrop-paktum aláírása moszkvában

    Molotov-Ribbentrop-paktum aláírása moszkvában
    Moszkvában 1939. augusztus 23-án Vjacseszlav Molotov szovjet és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszterek által aláírt megállapodás. A szerződéshez csatolt titkos záradékban megállapodtak Európa keleti térségeinek érdekszférákra történő felosztásáról.
  • Szlovák mozgósítás a Lengyelek ellen

    Szlovák mozgósítás a Lengyelek ellen
    A történettudomány a lengyelországi inváziót tekinti a második világháború európai kezdetének. Ez volt ugyanis a kiváltó oka a Lengyelország szövetségesei által szeptember 3-án Németországnak küldött hadüzenetnek.
  • Németország hadüzenet nélkül megtámadja Lengyelországot

    Németország hadüzenet nélkül megtámadja Lengyelországot
    A hadjárat 1939. szeptember 1-jén kezdődött, egy héttel a Molotov–Ribbentrop-paktum megkötése után, és 1939. október 6-án ért véget Lengyelország teljes német és szovjet megszállásával.
  • Furcsa háború

    Furcsa háború
    Bár szeptember 3-án Nagy-Britannia és Franciaország hadat üzent Németországnak, tényleges harci cselekmények ezen a frontvonalon a Hollandia, Belgium és Luxemburg elleni német támadásig nem történtek, és csak kisebb harccselekmények zajlottak a tengereken és a levegőben.
  • szlovák állam hadba lépése

    szlovák állam hadba lépése
    A brit királyi légierő 500. repülőszázadának (No. 500 Squadron) Avro Anson bombázója végrehajtja a második világháború első brit légitámadását német tengeralattjáró ellen, de nem jár sikerrel.
  • szovjet vöröshadsereg betör Lengyelország Keleti részeibe

    szovjet vöröshadsereg betör Lengyelország Keleti részeibe
    1. szeptember 17-én a szovjet Vörös Hadsereg a németekkel együttműködve betört Lengyelország keleti részeibe. A szovjetek ezzel érvényesítették a Molotov–Ribbentrop-paktum titkos záradékát, amelyben felosztották Kelet-Európát német és szovjet érdekszférára.
  • Német csapatok bevonulnak Varsóba

    Német csapatok bevonulnak Varsóba
    Tadeusz Kutrzeba Altábornagy, a Varsót védő lengyel katonai erők parancsnokhelyettese délben aláírja a tűzszüneti megállapodást Johannes Blaskowitz Tábornokkal, az ostromló német katonai erők parancsnokával, majd a nap során hivatalosan is leteszik a fegyvert.
  • Franciaország elutasítja a német békeajánlatot

    Franciaország elutasítja a német békeajánlatot
  • Jofef Tisót a szlovák köztársaság elnökévé választják

    Jofef Tisót a szlovák köztársaság elnökévé választják
    római katolikus szlovák pap és politikus, az 1938–1945 közötti fasiszta bábállam, az első Szlovák Köztársaság elnöke.
  • szovjet csapatok hadüzenet nélkül megtámadják Finnországot

    szovjet csapatok hadüzenet nélkül megtámadják Finnországot
    közvetlen előzményeként november 26-án végrehajtották a mainilai incidens néven elhíresült provokációt. Ennek során a szovjetek ágyúzni kezdték a saját területükön fekvő, de a finn határtól csupán 800 méterre található Mainila települést, s az akcióért a finneket tették felelőssé.
  • Téli háború

    Téli háború
    1. november 30-án kezdődött az úgynevezett téli háború, miután a Szovjetunió a számára stratégiai szempontból kulcsfontosságú dél-karéliai területek megszerzése érdekében megtámadta Finnországot. Bár Sztálin villámháborúra számított apró nyugati szomszédja ellen, vezérkara tapasztalatlansága és a finnek bámulatos kitartása miatt a háború négy hónapig elhúzódott, és súlyos veszteségeket okozott a Szovjetuniónak.
  • angliai csata

    angliai csata
    Az angliai csata alatt a második világháború során a német légierő (Luftwaffe) és a brit légierő (Royal Air Force) között a levegőben, a La Manche csatorna ellenőrzéséért vívott küzdelemsorozatot értjük. A náci hadvezetés a légtér ellenőrzését előfeltételnek tekintette Nagy-Britannia megszállásához.
  • Suimussalminál finnek súlyos vereséget mérnek a szovjetekre

    Suimussalminál finnek súlyos vereséget mérnek a szovjetekre
  • Moszkvai békeszerződés

    Moszkvai békeszerződés
    Finnek és Szovjetek között.
    Lezárta a 105 napos téli háborút.
    Finnországnak területeket kellett átengednie a Szovjet Uniónak, ez lehetővé tette Finnország függetlenségét, illetve azt, hogy ne szállják meg őket teljesen katonailag a Szovjetek.
  • Weserübung hadművelet

    Weserübung hadművelet
    Weser gyakorlat nevet kapta, a folyó miatt.
    A németek legbátrabb hadművelete volt, mert Norvégiát szárazföldön nem tudták megközelíteni, tengeren pedig Nagy-Britannia teljes fölényben volt.
    Dániát a háborús hátország élelmiszerrel való ellátására használták fel.
    A történelem egyik legrövidebb háborúja volt(6 óra).
  • Winston Churchill

    Winston Churchill
    Chamberlain brit miniszterelnök lemond, utána Churchill lesz a miniszterelnök.
    Váltás a külpolitikában: németellenes
    Beszédében, csak vért, szenvedést és könnyeket tud ígérni a britek számára.
    Ő lesz a második világháborús brit politikát meghatározó államférfi.
  • Hollandia kapitulál

    Hollandia kapitulál
    A németek megüzenték, hogy hol lesz a következő támadás, ezért a hollandok emigráltak.
    Londonban holland emigráns kormány alakul.
    Churchill feloldja a német városok bombázásának tilalmát.
  • Dunkerque-i csata

    Dunkerque-i csata
    A csata május 26-tól, június 4-ig tartott.
    A szövetséges haderő összecsap a németekkel.
    La-Manche csatornánál beszorultak a brit és francia erők.
    Hatalmas szerepet játszott a Brit Dinamó hadművelet, melynek keretében 330 000 szövetséges katonát menekítettek a Csatorna túlpartjára.
  • Német vs Francia

    Német vs Francia
    Megkezdődik a Fall Rot végrehajtása, a Franciaország elleni német támadás második szakasza.
    A német csapatok áttörték a francia védelmi állásokat, hátulról megkerülték a Maginot-vonalat, és mélyen benyomultak Franciaország területére.
  • Compiégne-i erdő

    Compiégne-i erdő
    Német támadás Mannstein tervei alapján Franciaország ellen.
    Június 14-én elesett Párizs.
    Fegyverszünetet kötöttek június 22-én írták alá a compiègne-i erdőben.
    Ugyanabban a vasúti kocsiban, amelyben 1918 novemberében a németek aláírták az első világháborút lezáró fegyverszüneti egyezményt.
  • Angliai csata

    Angliai csata
    1940 augusztus 13-tól október 31-ig tartott.
    A németek megakarták semmisíteni az angol légierőt, hogy utána a Seelöwe hadművelet keretében partra tudjanak szállni.
    Hitler célja Nagy-Britanniának a teljes megszállása volt.
    A történelem legnagyobb légi háborúja volt.
    Churchill győzött.
  • Korlátlan tengeralattjáró-háború

    Korlátlan tengeralattjáró-háború
    Hitler meghirdeti a korlátlan tengeralattjáró-háborút.
    A britek külön hadműveleti törzset hoztak létre.
    Több hajó süllyedt el, mint amennyit építettek a háború kitörése óta.
    Torpedórombolók vízre bocsátása
  • Háromhatalmi egyezmény

    Háromhatalmi egyezmény
    Németek, Olaszok, Japánok között jött létre.
    Japán joga Ázsiára, Német és Olasz joga Európára.
    Elismerték egymás birodalomépítő törekvéseit. Segítségnyújtási egyezményt kötöttek arra az esetre, ha egy semleges állam – elsősorban az Amerikai Egyesült Államok – támadást indítana valamelyikük ellen.
  • Zsidó törvény

    Zsidó törvény
    A Vichyi Franciaországban Zsidótörvényt fogadnak el.
    Pétain miatt nemcsak a külföldi zsidókra, hanem a Franciaország területén élőkre is kiterjedt a törvény.
    Nem dolgozhattak az igazságszolgáltatásban, oktatásban.
    Nem fogadhattak el választás alapján betölthető állami funkciót.
  • Hitler és Franco

    Hitler és Franco
    Találkoztak egymással a francia-spanyol határon, a Hendaye vasútállomáson.
    Hitler beakarja vonni Francot a háborúba, de ő semleges marad.
    Hitler kiábrándul a szerinte gyáva vezetőből.
  • Balkáni hadművelet

    Balkáni hadművelet
    a Földközi-tenger keleti medencéjé- nek teljes brit ellenőrzése mellett aligha indulhatott volna biztonságosan a Wehrmacht a nagy keleti hadjáratra. 1940. december 12-én Hitler aláírta a Marita fedőnevű hadműve- leti utasítást, amely előirányozta, hogy 1941 márciusában Bulgárián keresztül támadják meg Görögországot. Később arról is döntés született, hogy az olaszok megsegítésére egy német páncélos hadosztályt Líbiába küldenek.
  • Pearl Harbori támadás

    Pearl Harbori támadás
    A Pearl Harbor-i támadás a Nagumo Csúicsi tengernagy vezette japán flotta rajtaütése volt az Egyesült Államok haditengerészetének Hawaii-szigeteken lévő Pearl Harbor-i támaszpontján 1941. december 7-én. A japán repülőgép-hordozókról indított repülőgépek több hullámban támadva számos a kikötőben horgonyzó hadihajót elsüllyesztettek vagy megrongáltak. Ezzel a támadással vette kezdetét a harc a Csendes-óceánon a második világháborúban.
  • Midway-i csata

    Midway-i csata
    A midwayi csata a második világháború egyik döntő ütközete volt 1942 júniusában a Csendes-óceánon a Midway-atoll térségében. 1942 tavaszára Japán megszállta a Fülöp-szigeteket, Szingapúrt, Holland Kelet-Indiát, valamint Új-Guinea északi felét, Új-Britanniát és a Salamon-szigeteket. Már a Csendes-óceán keleti és déli vizeit, Ausztrália északi partjait is veszélyeztette, amelyek védelméről gondoskodni kellett.
  • El-alameini csata

    El-alameini csata
    A második el-alameini csata a második világháború észak-afrikai hadszínterének döntő ütközete volt. 1942. október 23. és november 4. között zajlott, főként a Brit Nemzetközösség erői és a tengelyhatalmak német-olasz csapatai között.
  • Sztálingrádi csata

    Sztálingrádi csata
    A sztálingrádi csata az európai hadszíntéren a második világháború fordulópontja volt. A Sztálingrád (ma Volgográd) szovjet városért folyó, 1942. augusztus 21. és 1943. február 2. között vívott ütközetben a szovjet csapatok döntő vereséget mértek a tengelyhatalmak csapataira. A csata – mintegy másfél milliós emberveszteségével – a világtörténelem talán legvéresebb csatája volt. Mindkét oldal a katonai és polgári veszteségekre, szenvedésekre való legkisebb tekintet nélkül harcolt.
  • Teheráni konferencia

    Teheráni konferencia
    A teheráni konferencia a második világháború idején a szövetségesek három fő vezetőjének legelső csúcstalálkozója 1943-ban.
  • Kurszki páncélos csata

    Kurszki páncélos csata
    A kurszki csata a második világháború egyik legjelentősebb ütközetsorozata volt, amely az 1943. július 4-től július 13-ig tartó, német részről offenzív Zitadelle hadművelet és az azt megállító szovjet ellenlökések sorozatából állt. A németek célként a frontvonalon 1943 nyár elejére kialakult, a német állásokba mélyen belenyúló kurszki kiszögellés felszámolását tűzték ki.
  • Normandiai partraszállás

    Normandiai partraszállás
    A normandiai partraszállás a második világháború egyik legfontosabb hadművelete volt, melynek során a szövetséges csapatok partra szálltak a náci Németország által megszállt Normandiában, új nyugati frontot nyitva a háborúban.