A két világháború közötti legfontosabb események

  • 1938 BCE

    Anschluss

    Az Anschluss Ausztriának a Harmadik Birodalomhoz való csatolását jelentette. 1938. március 12-én a német hadsereg bevonult Ausztriába, ám harcokra nem került sor. Részben azért, mert Németország előzőleg politikai nyomást gyakorolt az országra, részben pedig azért, mert március 11-én Bécsben az osztrák náci párt megbuktatta az osztrák kormányt. Az Anschlusst kimondó törvényt 1938. március 13-án fogadták el, annak ellenére, hogy ezt a versailles-i békeszerződés szigorúan megtiltotta.
  • 1936 BCE

    A polgárháború kezdeteSpanyolországban

    1931-ben Spanyolországban a Bourbon-ház trónfosztása után köztársasági kormány került hatalomra. Az országban politikai, gazdasági és társadalmi feszültségek keletkeztek, és ez a feszültség a következő években tovább mélyült. 1936-ban az ellenzékben álló jobboldali és monarchista erők összefogtak a köztársaság ellen, és július 17-én kitört a polgárháború.
  • 1936 BCE

    Antikomintern paktum megkötése

    A Japán Császárság és a Harmadik Birodalom németországi vezetése között létrejött egyezmény volt. A célja az volt, hogy a két ország közösen fellépjen a Kommunista Internacionálé (Komintern) ellen, amely a Szovjetunió által támogatott nemzetközi kommunista mozgalom szervezete volt. 1936. november 25-én kötötték meg Berlinben. A paktum szövege kimondta, hogy a résztvevők közösen fognak működni a kommunista fenyegetés ellen, és együtt fognak működni a szükséges intézkedések meghozatalában.
  • 1935 BCE

    Saar-vidéki népszavazás

    1. január 13-án zajlott le a versailles-i béke által előírt népszavazás, a Saar-vidék hovatartozásáról. Az etnikai összetételnek megfelelően a 477 000 szavazó túlnyomó többsége a Németországhoz csatlakozás mellett döntött. A „Deutsche Front” nevű párt a választások során 90,8%-ot szerzett.
  • 1934 BCE

    A “hosszú kések éjszakája”

    1. június 30-án történt Németországban. Az "Hosszú kések éjszakája" egy belső politikai erőszakhullám volt, amelynek során Hitler a SA nevű szélsőbaloldali paramilitáris szervezetet és annak vezetőjét, Ernst Röhmöt megtámadta. Röhm és a SA-t vezető tagokat a Hitler vezette SS és a Gestapo, valamint más támogatók végrehajtották. Ezen kívül más ellenzéki politikusokat és vezetőket is letartóztattak vagy meggyilkoltak. Hitler megszilárdította saját uralmát a Harmadik Birodalomban.
  • 1922 BCE

    A Szovjetunió létrejötte

    Az oroszországi polgárháború a kommunisták győzelmével zárult. 1922 végén létrejött a soknemzetiségű és a soknyelvű Szovjetunió. Az országban egyetlen párt, a Kommunista (bolsevik) Párt rendelkezett hatalommal. bolsevikok uralma az ellenfeleik legyőzésén kívül az elnyomáson és a terroron alapult. A Lenin által kialakított egypárti diktatúra továbbra is semmibe vette a politikai és polgári szabadságjogokat, olyan eszközöket alkalmazott, amik alkalmasak voltak a társadalom teljes elnyomására
  • 1919 BCE

    Versailles-i békeszerződés

    A Versailles-i békeszerződést 1919. június 28-án írták alá. A szerződést a háború győztes hatalmai az Egyesült Államok Nagy-Britannia Franciaország és Olaszország valamint a legyőzött német császárság képviselői írták alá. A békeszerződés meghatározta a háborús felelősséget, a területi változtatásokat és a német fegyveres erő korlátozását, Németországra kiterjedő követeléseket fogalmazott meg beleértve területi elvesztéseket, demilitarizáltciót és kártérítést.
  • A Dawes-terv elindítása

    A pénzügyi „vérkeringés” beindítására az Amerikai Egyesült Államok tett javaslatot 1924-ben, ez volt a Dawes-terv. Ösztönözte a németországi befektetéseket, és hiteleket is nyújtott a vesztes országnak. A terv szerint a beinduló német gazdaság képes lesz a jóvátételek fizetésére, ami az antantországok költségvetését is stabilizálja. A megélénkülő európai gazdaság beindítja a külkereskedelmet, és nem utolsósorban mindenki képes lesz visszafizetni hiteleit a washingtoni kormányzatnak.
  • A gazdasági világválság kezdete

    Az USÁ-ban befektetési láz uralkodott, így a vállalatok részvényeket bocsátottak ki. egyre többen fektették részvényekbe a megtakarításaikat. A fogyasztás viszont Európában nem bővült a befektetésekkel azonos mértékben. A Szovjetunió elzárkózott a világpiactól, az európai lakosságot pedig a háború és az infláció szegényítette el. A vállalatok nyeresége elmaradt, az osztalék hiánya miatt megcsappant a részvények iránti kereslet.
  • Hitler hatalomra kerülése

    Hitler hatalomra kerülése 1933-ban történt. Hitler először 1920-ban csatlakozott a Német Munkáspárthoz és hamarosan az egyik vezetője lett. Az NSDAP fokozatosan növekedett és támogatókat szerzett Németországban. Hitler retorikája antiszemitizmust, nacionalizmust és a német nemzet újjáéledését hirdette.
    1933-ban, amikor a Németországot a gazdasági nehézségek és politikai instabilitás sújtotta, Hitler és a NSDAP végül hatalomra került. Január 30-án Hitler Németország kancellárja lett.
  • A müncheni konferencia

    Közvetlen előzménye az Anschluss. Németország, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország kötötte. célja a második világháború elkerülése volt. Az egyezmény célja a német területi revíziók kérdésének rendezése volt. Az egyezmény alapján Németország visszakapta a Csehországban található Sudetenland régiót. A terület fontos ipari és védelmi jelentőséggel bírt. A cseh kormányt nem vonták be a tárgyalásokba, és az egyezmény aláírása után lényegében kiszolgáltatták Németországnak.
  • Cseh-morva területek német megszállása

    A müncheni egyezmény keretében a Cseh-Morva területek, köztük a Szudéta régió, az akkori Csehszlovákia és Németország közötti politikai egyezmény eredményeként került a náci Németország uralma alá.
    1939 márciusában Csehszlovákia német megszállása és felosztása történt, amikor Németország elfoglalta a Cseh-Morva területek mellett a Csehország és Morvaország többi részét is. Ezután a területeket a Harmadik Birodalomhoz csatolták, és Németország közvetlen irányítása alá kerültek.